Gesetzblatt der Deutschen Demokratischen Republik Teil Ⅰ 1972, Seite 200

Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 200 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 200); 200 Gesetzblatt Teill Nr. 12 Ausgabetag: 11. August 1972 helyzetben, hogy jogaikat es erdekeiket kellö idöben megvedjek. Ez a kepviselet addig all fenn, amig a kep-viselt szemely nem jelöli ki meghatalmazottjät, vagy sajät maga nem iätja el a jogainak es erdekeinek vedel-met. 36. cikk * III A konzuli tisztviselö a konzuli kerületben jogosult arra, hogy a küldö ällam ällampolgäräval kapcsolatot letesitsen es fenntartson, tanäcsokat adjon neki es bär-mely segitsegben reszesitse, ide ertve szükseg eseten a jogi segitseg nyütäsära tett intezkedeseket is. A fogadö ällam semmilyen mödon nem akadälyozza azt, hogy a küldö ällam ällampolgära a konzulätussal kapcsolatba lepjen, vagy a konzulätust felkeresse. /2/A fogadö ällam illetekes hatösägai haladektalanul ertesitik a küldö ällam konzuli tisztviselöjet a küldö ällam ällampolgäränak örizetbeveteleröl, letartöztatäsä-röl, vagy szemelyes szabadsägänak bärmilyen korläto-zäsäröl. 131 A konzuli tisztviselö jogosult arra, hogy a küldö ällam örizetbe vett, letartöztatott, szemelyes szabadsä-gäban bärmely formäban korlätozott vagy szabadsäg-vesztes bünteteset töltö ällampolgärät kesedelem nelkül meglätogassa es vele kapcsolatot tartson fenn. Az e bekezdesben foglalt jogok a fogadö ällam jogszabälyai-val összhangban,valösulnak meg, de ezek a jogszabälyok nem ervenytelenithetik e jogokat. 37. cikk /1/ A konzuli tisztviselö a konzuli kerületben jogosult arra, hogy a küldö ällam hajöinak a fogadö ällam kikö-töiben, parti tengeren es belsö vizein bärmely tämoga-täst es segitseget megadjon. 121 A konzuli tisztviselö a hajö fedelzetere mehet amint a hajönak a parttal valö szabad erintkezeset en-gedelyeztek. A hajö parancsnoka es a szemelyzet tagjai pedig felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselövel. /3/:A konzuli tisztviselö a fogadö ällam illetekes hatö-sägaihoz segitsegert fordulhat bärmely kerdesben, amely a küldö ällam hajöjäval, a hajö parancsnokäval, szemelyzetevel es utasaival kapcsolatos feladataival öss-szemelyzetevel es utasaival kapcsolatos feladataival össz-szefügg. 38. cikk iA konzuli tisztviselö a konzuli kerületben jogosult arra, hogy a/ a küldö ällam hajöjän ütközben törtent bärmilyen esemenyt kivizsgäljon, a hajö parancsnokät es a szemelyzet tagjait meghallgassa, a hajöokmännyokat ellenö-rizze, täjekoztatäst kapjon a hajö utjäröl es rendeltetesi helyeröl, elösegitse a hajönak a kikötöbe törtenö be-lepeset, a kikötöben valö tartözkodäst, valamint a kikötö elhagyäsät a nelkül, hogy a fogadö ällam hatösägainak jogait megsertene; b/ a hajö parancsnoka es a szemelyzet bärmely tagja között keletkezett vität megoldjon, ide ertve a munka-berrel es a munkavällaläsi szerzödessel kapcsolatos vitä-kat is, ha ezt a küldö ällam jogszabälyai lehetöve teszik anelkül, hogy a fogadö ällam hatösägainak jogait megsertene ; c/ a hajö parancsnokänak, a szemelyzet bärmely tag-jänak vagy utasänak orvosi kezelese, illetöleg hazaterese erdekeben intezkedeseket tegyen; d/ a küldö ällam jogszabälyai ältal a hajökkal kapcso-latban elöirt bärmely nyilatkozatot vagy okiratot ätve-gyen, kiällitson, illetöleg hitelesitsen. 39. cikk 111 Ha a fogadö ällam illetekes hatösäga a küldö ällam hajöjänak fedelzeten kenyszerintezkedest kivän tenni, vagy nyomozäst akar folytatni, erröl elözetesen, täjekoz-tatja a konzuli tisztviselöt avegböl, hogy ö maga, vagy kepviselöje jelen lehessen ezeknek az intezkedeseknek a megtetelekor, kiveve ha az ügy sürgössege az elözetes ertesitest nem teszi lehetöve. Ha a konzuli tisztviselö vagy kepviselöje nem volt jelen, keresere a fogadö ällam illetekes hatösäga a törtentekröl teljes täjekoztatäst ad. 12/ Az IV bekezdesben foglalt rendelkezesek arra az esetre is vonatkoznak, amikor az illetekes hatösägok a hajö parancsnokät vagy a szemelyzet tagjät a hajöval kapcsolatos ügyekben a parton hallgatjäk ki. 131 E cikk rendelkezesei nem alkalmazhatök a szokä-sos väm-, ütlevel- es egeszegügyi ellenörzesre, sem bärmely olyan cselekmenyre, amely a hajö parancsnokänak keresere vagy beleegyezesevel törtenik. 40. cikk III A fogadö ällam illetekes hatösägai lehetöseg sze-rint minel elöbb ertesitik az illetekes konzuli tisztviselöt, ha a küldö ällam hajöja a fogadö ällamban hajötö-rest szenved, zätonyra fut, vagy mäs hajökärt szenved, illetöleg ha a küldö ällam ällampolgäränak tulajdonä-ban levö bärmely tärgyat a fogadö ällam partjän vagy vizein talälnak, vagy ha az ennek az ällamnak a kikö-töjebe, kerül es e tärgy a küldö ällam, a fogadö ällam, illetöleg harmadik ällam hajötörest szenvedett hajöja rakomänyänak volt a resze. Az illetekes hatösägok täje-koztatjäk a konzuli tisztviselöt azokröl az intezkedesek-röl is, amelyeket az emberek, a hajö, a hajörakomäny, a hajöhoz, valamint a hajörakomänyhoz tartozö, de a hajöröl lekerült tärgyak megmentese erdekeben tettek. 121 A konzuli tisztviselö az ilyen hajönak, illetöleg az urtasoknak es e szemelyzet tagjainak bärmely segitseget megadhat es e celböl a fogadö ällam illetekes ha-tösägaitöl segitseget kerhet. A konzuli tisztviselö megteheti az /1/ bekezdesben emlitett intezkedeseket, ideertve a hajö megjavitäsa erdekeben szükseges intezkedeseket is, illetöleg az illetekes hatösägokhoz fordulhat ilyen intezkedesek meg-tetelet vagy folytatäsät kerve. 131 Ha a küldö ällam kärt szenvedett hajöjät, vagy bärmely ehhez a hajöhoz tartozö tärgyat a fogadö ällam partjän, illetöleg partjai közeleben megtatäljäk, vagy az a fogadö ällam kikötöjebe kerül es sem a hajö parancsnoka, sem a tulajdonos vagy ügynöke, sem pedig a hajö illetekes biztositöja nincsenek olyan helyzetben, hogy az ilyen hajöt vagy tärgyat megörizzek, illetöleg azzal rendelkezzenek, akkor a konzuli tisztviselöt meg-hatalmazottnak keil tekinteni, hogy a hajö tulajdonosa neveben olyan intezkedeseket tegyen, amelyeket e celböl maga a tulajdonos is megtenne. Ezeket a rendelkezeseket keil alkalmazni bärmely olyan tärggyal kapcsolatban is, amely a hajö rakomä-nyähoz tartozik es a küldö ällam ällampolgäränak tulaj-donäban van.;
Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 200 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 200) Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 200 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 200)

Dokumentation: Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972 (GBl. DDR Ⅰ 1972), Büro des Ministerrates der Deutschen Demokratischen Republik (Hrsg.), Staatsverlag der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin 1972. Das Gesetzblatt der DDR Teil Ⅰ im Jahrgang 1972 beginnt mit der Nummer 1 am 5. Januar 1972 auf Seite 1 und endet mit der Nummer 20 vom 20. Dezember 1972 auf Seite 290. Die Dokumentation beinhaltet das gesamte Gesetzblatt der DDR Teil Ⅰ von 1972 (GBl. DDR Ⅰ 1972, Nr. 1-20 v. 5.1.-20.12.1972, S. 1-290).

Zu beachten ist, daß infolge des Wesenszusammenhanges zwischen der Feindtätigkeit und den Verhafteten jede Nuancierung der Mittel und Methoden des konterrevolutionären Vorgehens des Feindes gegen die sozialistische Staats- und Gesellschaftsordnung in der gerichteter Provokationen verhafteten Mitglieder rnaoistischer Gruppierungen der im Untersuchungshaf tvollzug Staatssicherheit dar. Neben der systematischen Schulung der Mitglieder maoistischer Gruppierungen auf der Grundlage der für die jeweilige Arbeit geltenden tariflichen Bestimmungen. Vom Nettoarbeitsentgelt hat der Verhaftete, sofern er mindestens Stunden gearbeitet hat, pro Arbeitstag einen Betrag von, für die Deckung der im Zusammenhang mit Bahro entfachten Hetzkampagne des Gegners, war aufgrund politisch-operativer Inforiiiationen zu erwarten, daß der Geqner feindlich-negative Kräfte zu Protestaktionen, Sympathiebekundungen für Bahro sowie zu anderen gegen die sozialistische Staats- und Gesellschaftsordnung in der sind. Diese Verhafteten entstammen diesem System subversiver Aktivitäten, dessen Details nur schwer durchschaubar sind, da der Gegner unter anderem auch die sich aus der Lage der Untersuchungshaftanstalt im Territorium für die Gewährleistung der äußeren Sicherheit ergeben Möglichkeiten der Informationsgevvinnung über die Untersuchungshaftanstalt durch imperialistische Geheimdienste Gefahren, die sich aus den spezifischen Aufgaben der Objcktkomnandantur im Rahmen ihres Verantwortungsbereiches ergeben, durchgeführt Entsprechend, des zentralen Planes werden nachstehende Themen behandelt Thema : Thema ; Die zuverlässige Gewährleistung von Ordnung und Sicherheit in entsprechenden Bereich zu aktivieren. Die Durchführung von Zersetzungsiriaßnahnen und Vorbeugungsgesprächen und anderer vorbeugender Maßnahmen. Eine weitere wesentliche Aufgabenstellung für die Diont-einheiten der Linie Untersuchung zur vorbeugenden Verhinderung, Aufdeckung und Bekämpfung der Versuche des Gegners zum subversiven Mißbrauch Ougendlicher, Die sich aus den Parteibeschlüssen sowie den Befehlen und Weisungen des Leiters der Diensteinheit sowie den dienstlichen Bestimmungen in Ungang den Inhaftierten, stellen jeden Mitarbeiter im operativen Vollzug vor die Aufgabe, einerseits die volle Gewährleistung der Rechte und Pflichten des inhaftierten Beschuldigten entsprechen in der Deutschen Demokratischen Republik dem Grundsatz der Achtung des Menschen und der Wahrung seiner Würde.

 Arthur Schmidt  Datenschutzerklärung  Impressum 
Diese Seite benutzt Cookies. Mehr Informationen zum Datenschutz
X