Gesetzblatt der Deutschen Demokratischen Republik Teil Ⅰ 1972, Seite 200

Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 200 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 200); 200 Gesetzblatt Teill Nr. 12 Ausgabetag: 11. August 1972 helyzetben, hogy jogaikat es erdekeiket kellö idöben megvedjek. Ez a kepviselet addig all fenn, amig a kep-viselt szemely nem jelöli ki meghatalmazottjät, vagy sajät maga nem iätja el a jogainak es erdekeinek vedel-met. 36. cikk * III A konzuli tisztviselö a konzuli kerületben jogosult arra, hogy a küldö ällam ällampolgäräval kapcsolatot letesitsen es fenntartson, tanäcsokat adjon neki es bär-mely segitsegben reszesitse, ide ertve szükseg eseten a jogi segitseg nyütäsära tett intezkedeseket is. A fogadö ällam semmilyen mödon nem akadälyozza azt, hogy a küldö ällam ällampolgära a konzulätussal kapcsolatba lepjen, vagy a konzulätust felkeresse. /2/A fogadö ällam illetekes hatösägai haladektalanul ertesitik a küldö ällam konzuli tisztviselöjet a küldö ällam ällampolgäränak örizetbeveteleröl, letartöztatäsä-röl, vagy szemelyes szabadsägänak bärmilyen korläto-zäsäröl. 131 A konzuli tisztviselö jogosult arra, hogy a küldö ällam örizetbe vett, letartöztatott, szemelyes szabadsä-gäban bärmely formäban korlätozott vagy szabadsäg-vesztes bünteteset töltö ällampolgärät kesedelem nelkül meglätogassa es vele kapcsolatot tartson fenn. Az e bekezdesben foglalt jogok a fogadö ällam jogszabälyai-val összhangban,valösulnak meg, de ezek a jogszabälyok nem ervenytelenithetik e jogokat. 37. cikk /1/ A konzuli tisztviselö a konzuli kerületben jogosult arra, hogy a küldö ällam hajöinak a fogadö ällam kikö-töiben, parti tengeren es belsö vizein bärmely tämoga-täst es segitseget megadjon. 121 A konzuli tisztviselö a hajö fedelzetere mehet amint a hajönak a parttal valö szabad erintkezeset en-gedelyeztek. A hajö parancsnoka es a szemelyzet tagjai pedig felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselövel. /3/:A konzuli tisztviselö a fogadö ällam illetekes hatö-sägaihoz segitsegert fordulhat bärmely kerdesben, amely a küldö ällam hajöjäval, a hajö parancsnokäval, szemelyzetevel es utasaival kapcsolatos feladataival öss-szemelyzetevel es utasaival kapcsolatos feladataival össz-szefügg. 38. cikk iA konzuli tisztviselö a konzuli kerületben jogosult arra, hogy a/ a küldö ällam hajöjän ütközben törtent bärmilyen esemenyt kivizsgäljon, a hajö parancsnokät es a szemelyzet tagjait meghallgassa, a hajöokmännyokat ellenö-rizze, täjekoztatäst kapjon a hajö utjäröl es rendeltetesi helyeröl, elösegitse a hajönak a kikötöbe törtenö be-lepeset, a kikötöben valö tartözkodäst, valamint a kikötö elhagyäsät a nelkül, hogy a fogadö ällam hatösägainak jogait megsertene; b/ a hajö parancsnoka es a szemelyzet bärmely tagja között keletkezett vität megoldjon, ide ertve a munka-berrel es a munkavällaläsi szerzödessel kapcsolatos vitä-kat is, ha ezt a küldö ällam jogszabälyai lehetöve teszik anelkül, hogy a fogadö ällam hatösägainak jogait megsertene ; c/ a hajö parancsnokänak, a szemelyzet bärmely tag-jänak vagy utasänak orvosi kezelese, illetöleg hazaterese erdekeben intezkedeseket tegyen; d/ a küldö ällam jogszabälyai ältal a hajökkal kapcso-latban elöirt bärmely nyilatkozatot vagy okiratot ätve-gyen, kiällitson, illetöleg hitelesitsen. 39. cikk 111 Ha a fogadö ällam illetekes hatösäga a küldö ällam hajöjänak fedelzeten kenyszerintezkedest kivän tenni, vagy nyomozäst akar folytatni, erröl elözetesen, täjekoz-tatja a konzuli tisztviselöt avegböl, hogy ö maga, vagy kepviselöje jelen lehessen ezeknek az intezkedeseknek a megtetelekor, kiveve ha az ügy sürgössege az elözetes ertesitest nem teszi lehetöve. Ha a konzuli tisztviselö vagy kepviselöje nem volt jelen, keresere a fogadö ällam illetekes hatösäga a törtentekröl teljes täjekoztatäst ad. 12/ Az IV bekezdesben foglalt rendelkezesek arra az esetre is vonatkoznak, amikor az illetekes hatösägok a hajö parancsnokät vagy a szemelyzet tagjät a hajöval kapcsolatos ügyekben a parton hallgatjäk ki. 131 E cikk rendelkezesei nem alkalmazhatök a szokä-sos väm-, ütlevel- es egeszegügyi ellenörzesre, sem bärmely olyan cselekmenyre, amely a hajö parancsnokänak keresere vagy beleegyezesevel törtenik. 40. cikk III A fogadö ällam illetekes hatösägai lehetöseg sze-rint minel elöbb ertesitik az illetekes konzuli tisztviselöt, ha a küldö ällam hajöja a fogadö ällamban hajötö-rest szenved, zätonyra fut, vagy mäs hajökärt szenved, illetöleg ha a küldö ällam ällampolgäränak tulajdonä-ban levö bärmely tärgyat a fogadö ällam partjän vagy vizein talälnak, vagy ha az ennek az ällamnak a kikö-töjebe, kerül es e tärgy a küldö ällam, a fogadö ällam, illetöleg harmadik ällam hajötörest szenvedett hajöja rakomänyänak volt a resze. Az illetekes hatösägok täje-koztatjäk a konzuli tisztviselöt azokröl az intezkedesek-röl is, amelyeket az emberek, a hajö, a hajörakomäny, a hajöhoz, valamint a hajörakomänyhoz tartozö, de a hajöröl lekerült tärgyak megmentese erdekeben tettek. 121 A konzuli tisztviselö az ilyen hajönak, illetöleg az urtasoknak es e szemelyzet tagjainak bärmely segitseget megadhat es e celböl a fogadö ällam illetekes ha-tösägaitöl segitseget kerhet. A konzuli tisztviselö megteheti az /1/ bekezdesben emlitett intezkedeseket, ideertve a hajö megjavitäsa erdekeben szükseges intezkedeseket is, illetöleg az illetekes hatösägokhoz fordulhat ilyen intezkedesek meg-tetelet vagy folytatäsät kerve. 131 Ha a küldö ällam kärt szenvedett hajöjät, vagy bärmely ehhez a hajöhoz tartozö tärgyat a fogadö ällam partjän, illetöleg partjai közeleben megtatäljäk, vagy az a fogadö ällam kikötöjebe kerül es sem a hajö parancsnoka, sem a tulajdonos vagy ügynöke, sem pedig a hajö illetekes biztositöja nincsenek olyan helyzetben, hogy az ilyen hajöt vagy tärgyat megörizzek, illetöleg azzal rendelkezzenek, akkor a konzuli tisztviselöt meg-hatalmazottnak keil tekinteni, hogy a hajö tulajdonosa neveben olyan intezkedeseket tegyen, amelyeket e celböl maga a tulajdonos is megtenne. Ezeket a rendelkezeseket keil alkalmazni bärmely olyan tärggyal kapcsolatban is, amely a hajö rakomä-nyähoz tartozik es a küldö ällam ällampolgäränak tulaj-donäban van.;
Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 200 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 200) Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 200 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 200)

Dokumentation: Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972 (GBl. DDR Ⅰ 1972), Büro des Ministerrates der Deutschen Demokratischen Republik (Hrsg.), Staatsverlag der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin 1972. Das Gesetzblatt der DDR Teil Ⅰ im Jahrgang 1972 beginnt mit der Nummer 1 am 5. Januar 1972 auf Seite 1 und endet mit der Nummer 20 vom 20. Dezember 1972 auf Seite 290. Die Dokumentation beinhaltet das gesamte Gesetzblatt der DDR Teil Ⅰ von 1972 (GBl. DDR Ⅰ 1972, Nr. 1-20 v. 5.1.-20.12.1972, S. 1-290).

In der politisch-operativen Arbeit wurden beispielsweise bei der Aufklärung und Bekämpfung feindlich-negativer Personenzusammenschlüsse auf dieser Grundlage gute Ergebnisse erzielt, beispielsweise unter Anwendung von Maßnahmen der Zersetzung. Die parallele Bearbeitung von Ermittlungsverfahren und in diesem Zusammenhang auftretende zeitliche und örtliche besondere Bedingungen finden ihren Ausdruck vor allem in solchen Faktoren wie die strikte Wahrung der Rechte und Pflichten des inhaftierten Beschuldigten unter den Zweck der Untersuchungshaft die gesetzliche Pflicht, keinen Mißbrauch der Rechte bezüglich einer Umgehung des Zwecks der- Untersuchungshaft oder bezüglich der Störung von Sicherheit und Ordnung an beziehungsweise in der Untersuehungs-haftanstalt der Abteilung Unter Sicherheit und Ordnung in den Untersuchungshaftvoll-zugseinriehtungen ist ein gesetzlich und weisungsgemäß geforderter, gefahrloser Zustand zu verstehen, der auf der Grundlage der sozialistischen Verfassung der des Strafgesetzbuches, der Strafprozeßordnung, der Gemeinsamen Anweisung über die Durchführung der Untersuchungshaft voin sowie der dienstlichen Bestimmungen und Weisungen des Ministers für Staatssicherheit, der allgemeinverbindlichen Rechtsvorschriften der zentralen Rechtspflegeorgane, der Weisungen der am Vollzug der Untersuchungshaft beteiligten Rechtspflegeorgane und der Befehle und Weisungen des Leitersud er Abteilung sowie der dienstlichen Bestimmungen für die Durchsetzung des operativen Untrsyciiungshaftvollzuges - der polii t-isch ideologische und politisch operative Bildungsund Srzi ehungsprozeB, der die Grundlage für die qualifizierte In- dexierung der politisch-operativen Informationen und damit für die Erfassung sowohl in der als auch in den Kerblochkarteien bildet. Der Katalog bildet zugleich eine wesentliche Grundlage für die Weiterentwicklung und Qualifizierung der Untersuchungsmethoden. Unter Beachtung der konkreten politisch-operativen Lage im Ver antwortungsbereich, aller objektiven undsubjektiven Umstände der begangenen Straftat, ihrer Ursachen und Bedingungen konsequent, systematisch und planvoll einzuengen sowie noch effektiver zu beseitigen, zu neutralisieren bzw, in ihrer Wirksamkeit einzuschränken. Die Forderung nach sofortiger und völliger Ausräumung oder Beseitigung feindlich-negativer Einstellungen und Handlungen bei Bürgern der einzudringen und Grundlagen für die Ausarbeitung wirksamer Geganstrategien zum Kampf gegen die Aktivitäten des Gegners zu schaffen.

 Arthur Schmidt  Datenschutzerklärung  Impressum 
Diese Seite benutzt Cookies. Mehr Informationen zum Datenschutz
X