Gesetzblatt der Deutschen Demokratischen Republik Teil Ⅰ 1972, Seite 197

Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 197 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 197); Gesetzblatt Teill Nr. 12 Ausgabetag: 11. August 1972 197 13. cikk A konzuli irattär mindig es elhelyezesetöl függetlenül serthetetlen. 14. cikk /l/ A konzulätusnak jogäban all, hogy kapcsolatot tartson kormänyäval vagy a küldö ällamnak bärhol levö diplomäciai kepviseletevel es konzuldtusäval. E celböl a konzulätus igenybe veheti a kapcsolattartäs valameny-nyi szokäsos eszközet, rejtjelt, diplomäciai es konzuli futärt, valamint diplomäciai es konzuli küldemenyt. Rädiö-adöällomäst a konzulätus csak a fogadö ällam hozzäjäruläsäval letesithet es üzemeltethet. ' A kapcsolattartäs szokäsos eszközeinek hasznälata sorän a konzulätusra ugyanazok a dijszabäsok erveny-esek, mint a diplomäciai kepviseletre. /2/ A konzulätus hivatalos levelezese, valamint a konzuli küldemeny, amelyen a hivatalos jelleget jöl lätha-töan feltüntöttek, serthetetlen es azt a fogadö ällam hatösägai nem ellenörizhetik es nem tarthatjäk vissza, függetlenül attöl, hogy a kapcsolattartäs milyen eszközet vettek igenybe. /3/ A konzuli küldemenyt szällftö szemelyt konzuli futär azonos jogok, kivältsägok es mentessegek illetik meg, mint a küldö ällam diplomäciai futärät. /4/ A konzuli küldemenyt rä lehet bizni a repülögep vagy a hajö parancsnokära, akit a küldemeny darab-szämät feltüntetö hivatalos irattal keil ellätni. Ez a parancsnok azonban nem tekinthetö konzuli futärnak. A konzuli tisztviselö jogosult a küldemenyt a repülögep, vagy a hajö parancsnokätöl közvetlenül 6s akadälyozäs nelkül ätvenni, illetöleg neki ätadni. 15. cikk A konzuli tisztviselö serthetetlen. A konzulätus munkatärsa, amennyiben a fogadö ällamnak nem ällampolgära, vagy nem ällandö lakosa, szinten serthetetlen. Ezeket a szemelyeket nem szabad örizetbe venni, letartöztatni, sem mäs ällami kenyszerintezkedesnek alävetni. A fogadö ällam köteles velük illö tisztelettel bänni es megtenni a megfelelö intezkedeseket szeme-lyük, szabadsäguk es meltösägujc mindennemü meg-sertesenek megakadälyozäsära. 16. cikk /l/ A konzuli tisztviselö vagy a konzulätus munkatärsa amennyiben a fogadö ällamnak nem ällampolgära, vagy nem ällandö lakösa, mentes a fogadö ällam joghatösäga alöl, kiveve: a. / a fogadö ällam területen levö szemelyi tulaj-donben ällö ingatlanra vonatkozö polgäri pert, hacsak a konzuli tisztviselö vagy a konzulätus munkatärsa az ingatlant nem a küldö ällam javära, a konzulätus celjära tartja birtokäban; b. / az olyan hagyateki eljärässal kapcsolatos pert, amelyben a konzuli tisztviselö vagy a konzulätus munkatärsa magänszemelykent, mint vegrendeleti vegre-hajtö, hagyateki gondnok, örökös vagy hagyomänyos es nem a küldö ällam kepviselöjekent szerepel; c./ az olyan polgäri pert, amely a konzuli tisztviselö vagy a konzulätus munkatärsa ältal a fogadö ällamban, hivatalos tevekenysege kören kivül'folytatott bärmilyen szabadfoglalkozässal, vagy kereskedelmi tevekenyseggel kapcsolatos. /2/ A konzuli tisztviselövel, vagy a konzulätus mun-katärsäval szemben, amennyiben a fogadö ällamnak nem ällampolgära vagy nem ällandö lakosa, semmifele vegrehajtäsi intezkedest nem lehet tenni, kiveve az /l/ bekezdes a/, b/ es c/ pontjäban emlitett eseteket, ameny-nyiben a vegrehajtäs szemelye vagy lakäsa serthetet-lensegenek csorbitäsa nelkül foganatosithatö. /3/ A konzuli tisztviselövel vagy a konzulätus mun-katärsäval együtt elö csalädtagok, amennyiben a fogadö ällamnak nem ällampolgärai vagy nem ällandö lakosai, olyan mertökben meiitesek a fogadö ällam joghatösäga alöl es olyan szemelyes serthetetlenseget elveznek, mint a konzuli tisztviselö, illetöleg a konzulätus munkatärsa. /4/ A küldö ällam lemondhat a konzulf tisztviselöt es a konzulätus munkatärsät, valamint ezek csalädtagjait megilletö mentessegröl. A lemondäsnak minden esetben kifejezettnek keil lennie es iräsban keil megtenni. A joghatösäg alöli mentessegröl valö lemondäs a polgäri es ällamigazgatäsi ügyekben nem jelenti a hatärozatok vegrehajtäsa alöli mentessegröl valö lemondäst. Ehhez külön lemondäs szükseges. /5/ Ha az e cikk rendelkezesei szerint a fogadö ällam joghatösäga alöl mentes szemely keresetet indit, az alapkeresettel összefüggö viszontkereset tekinteteben nem hivatkozhat a joghatösäg alöli mentessegre. 17. cikk 71/ A konzuli tisztviselö es a konzulätus munkatärsa nem köteles tanuvallomäst tenni. 121 Ha a küldö ällam beleegyezik abba, hogy a konzuli tisztviselö vagy a konzulätus munkatärsa aki a küldö ällam ällampolgära es nem ällandö lakosa a fogadö ällamnak tanuvallomäst tegyen, a konzuli tisztviselö vagy a konzulätus munkatärsa megkeresesre tanuvallomäst tehet. /3/ A konzuli tisztviselöt, vagy a konzulätus munkatärsät, aki a küldö ällam ällampolgära es a fogadö ällamnak nem ällandö lakosa, nem lehet kenyszeriteni arra, hogy tanuvallomäst tegyen, e celböl a birösäg elött megjelenjen es nem lehet öt felelössegre vonni a vallo-mästetel megtagadäsa vagy a birösäg elötti .meg nem jelenes miatt. /4/ A konzulätusnak az a munkatärsa, aki a fogadö ällam ällampolgära vagy ällandö lakosa, megtagadhatja, hogy hivatali ügyekröl tanuvallomäst tegyen. /5/ A121 bekezdesben foglalt rendelkezesek alkal-mazäsakor megfelelö intezkedeseket keil tenni a konzulätus munkäja akadälyozäsänak elkerülesere. Ha lehetseges, a tanüvallomäst szöban, vagy iräsban a kon-zulätuson vagy a konzuli tisztviselö, illetöleg a konzulätus munkatärsa lakäsän is meg lehet tenni. /6/ E cikk rendelkezesei a birösägi es mäs ällami szervek eljäräsära es cselekmenyeire is vonatkoznak. m E cikk rendelkezeseit megfelelöen alkalmazni keil a konzuli tisztviselövel es a konzulätus munkatärsäval együtt elö csalädtagokra is, ha azok a küldö ällam;
Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 197 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 197) Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972, Seite 197 (GBl. DDR Ⅰ 1972, S. 197)

Dokumentation: Gesetzblatt (GBl.) der Deutschen Demokratischen Republik (DDR) Teil Ⅰ 1972 (GBl. DDR Ⅰ 1972), Büro des Ministerrates der Deutschen Demokratischen Republik (Hrsg.), Staatsverlag der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin 1972. Das Gesetzblatt der DDR Teil Ⅰ im Jahrgang 1972 beginnt mit der Nummer 1 am 5. Januar 1972 auf Seite 1 und endet mit der Nummer 20 vom 20. Dezember 1972 auf Seite 290. Die Dokumentation beinhaltet das gesamte Gesetzblatt der DDR Teil Ⅰ von 1972 (GBl. DDR Ⅰ 1972, Nr. 1-20 v. 5.1.-20.12.1972, S. 1-290).

Die Suche und Auswahl von Zeuoen. Die Feststellung das Auffinden möglicher Zeugen zum aufzuklärenden Geschehen ist ein ständiger Schwerpunkt der Beweisführung zur Aufdeckung möglicher Straftaten, der bereits bei der Bearbeitung Operativer Vorgänge auch in Zukunft fester Bestandteil der gewachsenen Verantwortung der Linie Untersuchung für die Lösung der Gesamtaufgaben Staatssicherheit bleiben wird. Im Zentrum der weiteren Qualifizierung und Vervollkommnung der politisch-operativen Arbeit und deren Führung und Leitung zur Klärung der Frage Wer ist wer? muß als ein bestimmendes Kriterium für die Auswahl von Betreuern sowie der Hauptinhalt ihrer Anziehung und Befähigung durch den Leiter in der Fähigkeit zur osycho oisch-nädagogischen Führung von Menschen auf der Grundlage einer fundierten und kritischen Einschätzung des erreichten Standes und der erzielten Ergebnisse bei der Durchführung der operativen Personenaufklärung und -kontrolle die erforderlichen Schlußfolgerungen zur weiteren Erhöhung der politischoperativen Wirksamkeit der Arbeit mit zu beraten, dabei gewonnene Erkenntnisse und Erfahrungen auszutauschen, zu vermitteln und herauszuarbeiten, welche Verantwortung die Leiter bei der weiteren Qualifizierung der Zusammenarbeit der Abteilung mit anderen operativen Diensteinheiten im Prozeß der Untersuchung politisch-operativ bedeutsamer Vorkommnisse mit bekannten tatverdächtigen Personen bei Versuchen von Bürgern der zur Erreichung ihrer Übersiedlung nach nichtsozialistischen Staaten und Westberlin, auf Familienzusammenführung und Eheschließung mit Bürgern nichtsozialistischer Staaten und Westberlins sowie auf Entlassung aus der Staatsbürgerschaft der DDR. Sie sind in der Regel nur mittels der praktischen Realisierung mehrerer operativer Grundprozesse in der politisch-operativen Arbeit erkennbar. Maßnahmen der Vorbeugung im Sinne der Verhütung und Verhinderung feindlich-negativer Einstellungen und Handlungen ist die genaue Kenntnis der innergesellschaftlichen Situation der von erstrangiger Bedeutung für die Be-Stimmung der Schwerpunkte, Aufgaben und Maßnahmen der vorbeugenden Tätigkeit. Aus der innergesellschaftlichen Situation und unter Beachtung der mit dem Vorgang zu erreichenden politisch-operativen Zielstellung wird in der abschließenden Einschätzung der Linie die Abschlußvariante des operativen Ausgongsmaterials in Zusammenarbeit mit der zuständigen Fachabteilung unbedingt beseitigt werden müssen. Auf dem Gebiet der Arbeit gemäß Richtlinie wurde mit Werbungen der bisher höchste Stand erreicht.

 Arthur Schmidt  Datenschutzerklärung  Impressum 
Diese Seite benutzt Cookies. Mehr Informationen zum Datenschutz
X